kedd , 2019. augusztus 20.
Legfrissebb hírünk:
Mi a baj az okos emberekkel?

Mi a baj az okos emberekkel?

Amikor felveszünk új munkatársakat, mindig a legokosabb embereket kell kiválasztani, ugye? Nono! Ez nem ilyan egyszerű…

Az intelligencia olyan tulajdonság, amelyből persze szükség van egy bizonyos mennyiségre, hogy az embert egyáltalán komolyan vegyék. Ha viszont túl okos valaki, az visszahúzó erő is lehet.
Ennek bizonyítására ismerünk konkrét történeteteket is, hiszen ilyen volt például az Enron energetikai cég esete is, ahol állítólag a világ legnagyobb üzleti koponyái dolgoztak. Mivel szuperokosnak tartották őket, majdnem teljesen felügyelet nélkül álltak, és önmagában emiatt a tény miatt is elképesztően arrogánssá váltak. Túl sok rizikót vállaltak és több milliárd dollárt veszítettek el. A cég 2001-ben csődbe ment.

Természetesen amikor munkáltatóként munkaerő után nézünk, azt is figyelembe kell venni, hogy konkrétan mennyi intelligencia kell az adott munkához. Kutató, tudós vagy programozói munkához bizony elvárás a magas IQ, de az ilyen embereket nyugodtan otthagyhatjuk a munkahelyükön, végzik szépen a saját munkájukat. Még ha híján is vannak érzelmi IQ-nak (EQ-nak, vagy csekély az empátiájuk (mint ahogy ez bizonyos magas intelligenciával rendelkező emberekre jellemző), túl sok kárt akkor sem fognak okozni a munkájuk jellege miatt.

De vajon a vezetőknek, menedzsereknek tényleg okosnak kell lenniük?

Könnyű kitalálni, hogy az okos emberek mindig azt hiszik, mindent jobban tudnak, mint mások. A vicc az, hogy ez talán még így is van. De ettől még nem biztos, másokat rá tudnak venni arra, hogy támogassák is őket. Vegyünk például egy olyan felső vezetőt, aki meg van arról győződve, hogy mindig mások előtt járt egy lépéssel. Talán még igaza is van, azonban ettől még a többi vezető ezt nem így látja. Emiatt ez a vezető rengeteg időt szánt és fecsérelt arra, hogy rávegye őket, támogassák a projektjeiben.

Aki birtokában van a „nagy igazságnak”, gyakran eshet abba a hibába, hogy azt hiszi: mások mind tévednek. A sors iróniája, hogy gyakran a legtehetségesebb emberek a legrosszabb vezetők. Ezzel a sportban is lehet találkozni, amikor a visszavonult szupersztárokat kérik fel, hogy menedzseljenek egy csapatot, és azért nem képesek erre, mert meg vannak arról győződve, hogy hozzájuk képest alacsonyabb rendű halandókat irányítanak.

Wayne Gretzky, a kanadai jéghoki legenda, aki több labdát lőtt be, mint bárki más a profi jéghoki történetében, meglepően pocsék volt vezető edzőnek. Michael Jordan is ebben a cipőben járt, hiába a világ legnagyobb kosarasa, mégsem volt képes menedzserként, edzőként vagy elnökként helytállni.

via BBC

Szóljon hozzá!

Az Ön email címe nem lesz publikus.Kötelező mezők megjelölve *

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Ugrás a lap tetejére