vasárnap , 2019. augusztus 18.
Legfrissebb hírünk:
Szeretjük a kiküldetést, de nem értjük

Szeretjük a kiküldetést, de nem értjük

Kevésbé vonzó célországba az “nyeri” el kiküldetést, aki alszik az értekezleten, ezért nem tud tiltakozni, mikor a többiek megszavazzák az utazását. A jó helyeket pedig a főnök kedvencei kapják meg. Persze mindez csak karikatúrája a valóságnak, de azt mégsem mondhatjuk el, hogy a kiküldetések mögött nagyon szervezett vállalati döntések állnának.

Magyarországon a nemzetközi vállalatok több mint negyede (26 százalék) még mindig ad hoc módon, vagyis átfogó globális vagy egységes helyi folyamatok nélkül, pusztán alkalmi megoldásokkal kezeli saját alkalmazottainak vállalati kiküldetését, illetve a cég külföldi munkatársainak hazai foglalkoztatását.

A kiküldetések száma egyébként globálisan és Európán belül is évről évre nő, de még mindig nagy a bizonytalanság az érintett vállalatok körében. A nemzetközi cégek egyre több esetben hoznak gyors döntéseket arról, hogy Magyarországon alkalmaznak külföldi munkaerőt, vagy hazai munkavállalót küldenek ki külföldi munkavégzésre. A megfelelő folyamatmenedzsment híján alkalmazott eseti megoldások jelentősen növelik a cégek jogi és adózási kockázatait.

A kiküldetés továbbra is nagyon népszerű a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok körében, hiszen ez a megoldás pótolhatja az ideiglenesen fellépő munkaerő- vagy szaktudáshiányt. A külföldi kollégák foglalkoztatása erősíti a nemzetközi munkavállalói mobilitást, ami nagyobb hatékonyságot és élesebb piaci versenyt eredményez a multinacionális cégek között, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

A megvalósítás szempontjából jelentősen eltérő szabályok vonatkoznak az EU-n belülről, illetve az azon kívülről érkezőkre, ami önmagában is számos kérdést vet fel az érintett vállalatoknál.

Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén a munkáltató öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak a foglalkoztatás megkezdését, amelynek elmulasztása esetén fejenként 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

Az uniós vagy egyezményes országból, kiküldetéssel érkező munkavállalók után – korlátozott ideig – a kiküldő államban fizetik meg a társadalombiztosítási járulékot. Az uniós rendeletek szerint kizárólag egy tagállamban állhat fenn járulékfizetési kötelezettség, e mentesség az Európai Gazdasági Térségben legfeljebb 5 évre, egyéb nemzetközi egyezmények esetén pedig 24, 36 vagy 60 hónap időtartamra szólhat.

Szóljon hozzá!

Az Ön email címe nem lesz publikus.Kötelező mezők megjelölve *

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Ugrás a lap tetejére